Az alábbi kronológiát az RMDSZ honlapjáról szemelgettem szelektíven, és hogy szó ne érje a ház elejét: ez a hivatalos történelem. Annak viszont ronda.
Ez tehát az első hat év szemelvényes története (a teljes kronológiát az évszámokra kattintva olvashatjátok). Egy részénél a dátumot nyugodtan ki lehetne cserélni, mondjuk, 2009-re. Ellenben a tavalyi tapasztalatok alapján állíthatjuk: vegyük ki a több tízezres, százezres tüntető tömegeket, a félmiliónyi aláírást – a választókat.
Nem a fölös moralizálás, vagy az erőltetett összehasonlítás szándéka vezetett, amikor összeollóztam az alábbiakat. Csak emlékeztettem magamat: az eltelt két évtized az én húsz évem is volt. Húsz év az életemből.
1989.
December 25.
Bukarestben megalakul az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága. Kiáltványt tesz közzé. A fővárosi törvényszékhez benyújtott folyamodvány feltünteti az RMDSZ Végrehajtó Bizottságát: Domokos Géza, elnök, Tőkés László, tiszteletbeli elnök, Verestóy Attila, titkár. Az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjai között vannak: Cs. Gyímesi Éva, Kántor Lajos, Balogh Edgár, Sylvester Lajos, Király Károly, Demény Lajos, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Sütő András, Kányádi Sándor, Toró Tibor.
1990.
Január 5. A Nemzeti Megmentési Front nyilatkozatot ad ki, melyben elítéli az előző diktatórikus rendszer nemzeti kisebbségekkel szembeni politikáját. Kinyilvánítja, hogy valóra váltja és garantálja az egyéni és kollektív kisebbségi jogokat.
Január 7. Az 1959-ben megszüntetett Bolyai Tudományegyetem és a jelenlegi Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanárai közös nyilatkozatukban elengedhetetlennek tartják az önálló magyar egyetem visszaállítását.
Január 22. Kolozsváron találkoznak a romániai történelmi egyházak képviselői és szándéknyilatkozatot fogadnak el. Bejelentik az 1948-as kultusztörvény hatályon kívül helyezésére, az egyházi önkormányzat teljes szabadságára, a felekezeti iskolahálózat visszaállítására, a könyvtárak, levéltárak, ingatlanok, anyakönyvek, egyházi karitatív intézmények visszaadására vonatkozó igényüket.
Január 25. Ion Iliescu televíziós beszédében egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciákra” hívja fel a figyelmet.
Február 10. Marosvásárhelyen százezres könyves-gyertyás néma tüntetés a kisebbségi jogokért, miután február 7-én megalakul a Vatra Româneascã magyarellenes politikai szervezet és február 9-én román fiatalok tüntetnek Marosvásárhelyen a magyar nyelvű oktatás ellen.
Ugyanezen a napon mintegy 40.000 személy tüntet Sepsiszentgyörgyön a magyar nyelvű oktatásért. A háromszéki magyarság állásfoglalása rögzíti: anyanyelvi oktatási igényük az óvodától az egyetemig terjed.
Az RMDSZ felhívására Brassóban is tüntetnek a magyar iskolákért.
Február 18. Bukaresti tüntetők törnek be a kormányépületbe. Akciójukat bányászjárás követi.
Március 4. A Vatra Româneascã gyulafehérvári nagygyűlésén éles kirohanások hangzanak el Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd és más magyar vezetők ellen.
Március 19. Román nacionalista tömeg Marosvásárhelyen tüntet a magyarok ellen. A környékről 13 busszal hoznak további tüntetőket. Megtámadják a magyar nemzetiségűeket és leszaggatnak minden magyar feliratot. Az RMDSZ székházát fejszékkel, husángokkal ostromolják meg. Az épületben bennrekedt 75 személyt a rendőrség nem védi meg. Később a katonaság szabad elvonulást ígér a magyaroknak, viszont tétlenül szemléli, hogy a román tömeg láncokkal, botokkal támad a székházból távozókra. Sok a sebesült, Sütő András írót fél szemére megvakítják.
Március 20. Román tömegek rátámadnak a magyarokra, sok a sebesült. Este Iliescu elnök nyugalomra inti a románokat és a magyarokat. A válság kezelésére Bukarestben összeül az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága. A megbeszélésen résztvesznek a Nemzeti Librális Párt képviselői is.
Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozik a történtek miatt és kéri az események kivizsgálását.
Az RMDSZ vezetősége magyarországi és romániai értelmiségi találkozón vesz részt Budapesten, hogy párbeszédet kezdjenek a két nép és a két kultúra kapcsolatainak kritikus kérdéseiről. Nyilatkozatot adnak ki a szatmárnémeti és marosvásárhelyi magyarellenes provokatív akciókról.
Székelyudvarhelyen 20 ezer ember részvételével a nagygyűlésen elutasítják a marosvásárhelyi Vatra Romaneasca provokációját. Felhívásuk a román kormányszervekhez és az ENSZ-hez intézik.
Március 21. Sok üzemben leáll a munka, magyar és román tömegek vonulnak Marosvásárhely központjába, a katonaság kordont von közéjük. Ismét vidékről hoznak teherautókkal románokat, akik botokkal felfegyverkezve átszakítják a kordont és nekimennek a magyar tüntetőknek. Az összetűzésnek halálos áldozatai is vannak, továbbá majd félezer sebesült. A román kormány nyilatkozatában Magyarországot vádolja a marosvásárhelyi vérengzésért.
Március 26. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé választja Tőkés László temesvári lelkipásztort.
Április 3. Az RMDSZ és a Vatra Româneascã Szövetség képviselőiből álló vegyesbizottság megállapodik abban, hogy a román lakosságot biztosítani kell arról, hogy a kisebbségek jogai, azok gyakorlásának biztosítása semmilyen módon nem csorbítja érdekeit, és a nemzeti kisebbségeket pedig arról, hogy a jelenlegi államhatalom, akárcsak az alkotmányos rend, garantálja minden törvényes jogát, összhangban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Románia által elfogadott nemzetközi szerződésekkel.
Május 10. Az RMDSZ közleményében kijelenti, nem kívánja elkötelezni tagságát egyik államelnökjelölt személye mellett sem. Arra kéri választóit, menjenek el szavazni és szavazzanak a visszarendezés ellen.
Május 20. Parlamenti és elnökválasztás. Ion Iliescu a szavazatok 85,07 százalékával elnök lesz. A Képviselőházban az RMDSZ 991.601 szavazatot (7,23%), a Szenátusban 1.004.353 szavazatot (7,20 %) kap. A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front: 355 mandátum, RMDSZ: 41 mandátum, Nemzeti Liberális Párt: 38 mandátum.
Május 27. Az RMDSZ Országos Elnöksége a közvélemény tudomására hozza: a kormánynak az 1990/1991-es tanév megszervezésére vonatkozó 521/1990.05.12 Határozata ellentétes az érvényben levő 1978-as Tanügyi törvénnyel. Beadvánnyal fordul az állam vezetőihez. Rámutat: ez a határozat visszalépés a diktatúra időszakához képest.
Június 9. A demokratikusan választott parlament első ülése.
Június 13. Zúgolódás Csíkszeredában a rendőrség kétnyelvű táblájának kicserélése miatt.
Az RMDSZ vezetősége közleményben foglal állást az Egyetem téren április 22-e óta folyó bukaresti tüntetések erőszakos felszámolása ellen.
Június 16. Az RMDSZ vezetősége visszatér a június 13–15-i súlyos bukaresti eseményekre, tiltakozik Szilágyi Zsolt és Zsigmond László RMDSZ-képviselők indokolatlan bántalmazása ellen. Figyelmeztet, a hatalom szándékosan, ismételten félretájékoztatja a közvéleményt a június 13-i csíkszeredai eseményekkel kapcsolatosan is. Domokos Géza elnök és Szőcs Géza főtitkár külön közleményben kéri fel a romániai magyarságot, hogy tartózkodjon mindenféle erőszakos cselekedettől. Az RMDSZ parlamenti csoportja is interpellál e kérdésben.
Június 20. Ion Iliescu elnök beiktatása Románia elnöki tisztségébe. Petre Romant nevezi ki miniszterelnöknek.
Június 26. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívásban fordul a román politikai erőkhöz, foglaljanak állást az országban eluralkodott xenofób magyarellenesség ellen.
Július 3. A Hargita megyei Törvényszék ítéletet mond a 89-es decemberi forradalomban részt vevő oroszhegyiek ügyében és egyenként 13 évi börtönbüntetésre ítéli őket minősített emberölésért.
Július 20–21. Az RMDSZ Országos Választmánya Csíkszeredán ülésezik. Napirendjén szervezési, gazdasági és művelődési tevékenységének időszerű kérdései szerepelnek. 21-i nyilatkozata a magyar felsőfokú oktatás helyzetével és a Bolyai Egyetem újraindításával foglalkozik. Közleménye hangsúlyozza az érdekképviselet minden területét átölelő stratégia kidolgozásának szükségességét. Külön nyilatkozatban foglalkozik a marosvásárhelyi márciusi események résztvevőivel szemben indított egyoldalú büntetőjogi eljárás visszásságaival. Míg Sütő András támadói közül senkit sem azonosítanak, a büntetőeljárási szervek több magyar és cigány nemzetiségű személyt tartóztatnak le és ítélnek szabadságvesztére.
December 1. A román nemzeti nap alkalmából Gyulafehérváron kerül sor a parlament szabadtéri, ünnepi ülésszakára. Szőcs Géza főtitkár hangzavarban próbálja elmondani a toleranciáról szóló beszédét. A román ellenzék sem jut szóhoz.
Január 19. Előzetes letartóztatásba helyezik Cseresznyés Pál marosvásárhelyi lakost a Mihai Cofariu ellen 1990 márciusában elkövetett merénylet vádjával.
Március 1–2. Szatmárnémetiben tanácskozik az RMDSZ Országos Választmánya. Közleménye szerint a Választmány szellemében örömmel fogadja az RMDSZ-en belüli önálló politikai vonulatok jelentkezését és megerősödését. Elfogadja az Elnökség január 9-i állásfoglalását, mely hitet tesz Temesvár demokratikus törekvései mellett. Felkéri a tagságot, a helyi körülményeknek megfelelően ünnepeljen március 15-én.
Március 15. Százezrek vesznek részt Erdély-szerte a megemlékezéseken. A híresztelések ellenére nem kerül sor incidensekre.
Június 26. Iliescu elnök fogadja az RMDSZ küldöttségét. A felvetett témák között szerepel az oktatásban fenyegető újabb korlátozások és a földrajz, ill. történelem kötelezően román nyelven való oktatásának kérdése.
Június 28. Az RMDSZ vezetősége, valamint a kolozsvári magyar iskolaigazgatók tiltakoznak azon intézkedések ellen, amelyek korlátozni szándékoznak a magyar nyelvű oktatást. A magyar egyházak levelet intéznek ez ügyben az államelnökhöz.
Július 2. Kolozsváron többezren tüntetnek a Báthory, Brassai és Apáczai líceumok udvarán a magyar iskolákért. A Polgári Szövetség és az Antitotalitárius Fórum román képviselői támogatásukról biztosítják a jogos követeléseket.
Augusztus 7. A Nemzeti Megmentési Front augusztus 7-én közzétett nyilatkozatában elutasítja az RMDSZ kerekasztal-értekezlet megrendezésére vonatkozó javaslatát.
Október 14. A bányászjárást követően megbukik a Petre Roman kormány. A miniszterelnöki székben helyét Theodor Stolojan foglalja el.
Október 17. Egyenes tv- és rádióadás közvetíti a Kovászna és Hargita megyéből “elűzött” románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését. A jelentés elüldözöttnek tünteti fel azokat a tanárokat, akik kényszerkihelyezésük után hazatértek szülőföldjükre.
Az RMDSZ képviselői és szenátorai kivonulnak a parlament együttes üléséről, mert a jelentés az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg. Később a Har-Kov jelentés néven emlegetik.
November 8. Budapesten Antall József miniszterelnök fogadja az RMDSZ Elnökségének héttagú küldöttségét; megtörténik a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSZ és a magyar politikai élet vezető erői között.
November 21. Románia Kormánya nyilatkozatot fogad el a kisebbségekről, melyben kifejti, hogy elítéli és visszaveri a nemzeti gyűlöletet és az antiszemitizmust. Ugyanakkor kijelenti, hogy figyelemmel követi, hogy az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek elidegeníthetetlenül elismert és szavatolt jogaik gyakorlása ne vezessen a kisebbségeknek a lakosság többi részétõl való elszigetelődéséhez.
November 23. Tizenhét hónapi munka után az Alkotmányozó Gyűlés megszavazza az Alkotmányt.
Az RMDSZ szenátorai és képviselői az Alkotmány ellen szavaznak, mivel – többek között – nem értenek egyet azzal, hogy Románia egységes nemzetállam.
December 8. Népszavazás az Alkotmányra.
December 12. Király Károlyt megfosztják szenátori mandátumától, mert nem vesz részt az Alkotmány parlamenti megszavazásán.
December 27. Az RMDSZ Országos Elnöksége nyílt levélben fordul a Központi Népszámláló Bizottsághoz. Felhívja a figyelmet, hogy nem létezik sem székely nyelv, sem székely nemzetiség, ezért kéri ezeknek a jegyzékből való törlését.
Január 7–14. Népszámlálás.
Az adatfelvétel és feldolgozás hitelességét az RMDSZ január 11–12-i marosvásárhelyi tanácskozásáról kiadott közleményében kétségbe vonja. Külön népszámlálást szorgalmaz az egyházakkal együttműködve, a romániai magyarok összeírására.
Január 23. A marosvásárhelyi bíróság törli Káli Király Istvánt a polgármester-jelöltek listájáról. Két évvel korábban Kincses Előd és Smaranda Enache jelölését hiúsították meg.
Február 9. A helyhatósági választások első fordulója.
Február 12. A parlament tudomásul veszi a Har-Kov bizottság által készített jelentést.
Az RMDSZ parlamenti csoportja tiltakozik a kollektív vádemelés, valamint a diszkrimináció ellen, hogy a forradalmi események vizsgálatát ezúttal a többségében magyarlakta megyékre korlátozzák és többségi határozattal megakadályozzák az RMDSZ ellenvéleményének a Parlament elé terjesztését.
Február 20. Marosvásárhelyen folytatódik Cseresznyés Pál pere.
Február 21. A helyhatósági választások második fordulójának kampánycsendjében a Külügyminisztérium illetékese a közszolgálati tévében magyarellenes nyilatkozatokat tesz. A választás kimenetelének durva befolyásolását nem követi törvényes intézkedés.
Február 23. A helyhatósági választások második fordulója. Kolozsváron a Román Nemzeti Egységpárt polgármester-jelöltje, Gheorghe Funar kapja a legtöbb szavazatot.
Február 24. Romulus Vulpescu szenátor a parlamentben internáló táborok létrehozását sürgeti magyarok számára.
Március 10. Csíkszeredában az RMDSZ szervezésében közel 20.000 személy tüntet az anyanyelvi oktatásért.
Március 19. Névtelen feljelentés alapján a rendőrség házkutatást tart több Kolozs megyei helységben a helyi RMDSZ-elnök, valamint a református lelkészek lakásán és a templomokban. Az RMDSZ Elnöksége valamint az Erdélyi Református Püspökség írásban tiltakozik a rendőrakciók ellen.
Április 11. A Nemzeti Liberális Párt kilép a Demokratikus Konvencióból, mert elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ törekvéseit.
Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége tiltakozik az újabb polgármesteri határozat ellen, amely szerint bármilyen közlemény, hirdetmény, beleértve a színház és opera plakátokat is, kizárólag román nyelvű lehet.
Április 16. Ion Iliescu államelnök látogatása Kovászna megyében. A Vatra Româneascã és az RNEP képviselői a kétnyelvű feliratok eltávolítását, az RMDSZ betiltását követelik.
Április 24. A kolozsvári polgármester betiltja azt a tanácskozást, amelyet a helységek önkormányzatáról tartana többek között a magyarországi FIDESZ, a kolozsvári MADISZ, a holland Dettmeijerstichting Alapítvány és az RMDSZ Szabadelvű Köre.
Május 24. Polgármester-választás Marosvásárhelyen. Nagy Győző, a tulipán jelével induló jelölt, a szavazatok 56,89 százalékát kapja meg.
Június 8. A parlament két házának együttes ülésén, heves vita után, elhalasztják a július 26-ára kitűzott választásokat.
Az RMDSZ merevnek, korszerűtlennek, nemzetközi szerződésekkel ellentétesnek tartja a tanügyi törvénytervezetet, amely semmibe veszi a nemzeti kisebbségek oktatásának évszázados hagyományait.
Június 10. Minden magyar eredetű emlékművet meg kell semmisíteni – jelenti ki Gheorghe Funar kolozsvári polgármester.
Június 22. Ion Iliescu elnök fogadja az RMDSZ kolozsvári küldöttségét. Tagjai közlik: Kolozsváron a polgármester sorozatos magyarellenes intézkedései miatt pattanásig feszült a helyzet. Az elnök kifejti, hogy nincs hatalma a helyhatóság fölött, veszélyesnek tartja a szélsőségességek eluralkodását. Ide sorolja Szőcs Géza és Tőkés László bizonyos nyilatkozatait.
Június 27–28. A Demokratikus Konvenció (DK) Emil Constantinescut választja meg elnökjelöltnek. Az NMF-ből kivált párt felveszi a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front nevet és újrajelöli Iliescu elnököt.
Július 7. Marosvásárhelyen a megyei törvényszék 10 év börtönre és 1 millió lej kártérítésre ítéli Cseresznyés Pált.
Július 20. Miniszterelnöki rendelettel leváltják Hargita és Kovászna megye prefektusait.
Július 23. Tiltakozó nagygyűlések Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a magyar prefektusok indokolatlan leváltása miatt.
Augusztus 5. A kormány döntése értelmében a két, zömében magyarok lakta megyébe egy-egy román és magyar prefektust neveznek ki.
Augusztus 13. Az amerikai képviselőház 63 tagja írja alá az Iliescu elnöknek címzett levelet, amelyben felsorolják a magyar kisebbség jogsérelmeit. Egyben kérik a román kormányt, határolja el magát a szélsőséges szervezetektől és az antiszemita kiadványoktól.
Szeptember 2. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bejelenti éhségsztrájkját a hatalom által gerjesztett idegengyűlölet, a magyarellenesség miatt.
Szeptember 9. Az RMDSZ Elnökség felkéri Tőkés László tiszteletbeli elnököt, mondjon le az éhségsztrájkról, hogy ereje teljében küzdhessen a jogállam megteremtéséért.
Szeptember 12. A Demokratikus Konvenció választási kiáltványban ítéli el a túlhajtott román nacionalizmust.
Szeptember 27. Parlamenti és elnökválasztás. Az RMDSZ-nek 12 szenátort és 27 képviselőt sikerül bejuttatni a román Parlamentbe.
Október 4. Közzéteszik az elnökválasztás első fordulójának eredményét: Ion Iliescu 47,34%, Emil Constantinescu 31,24%, Gheorghe Funar 10,88%.
Október 11. Az elnökválasztás második fordulójának végeredménye: Ion Iliescu 61,43%, Emil Constantinescu 38,57%.
Október 23–25. A Küldöttek Országos Tanácsának összejövetele Kolozsváron. A Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása. A román parlament magyar tagjainak fogadalma, amely tartalmazza az önrendelkezésért folytatott harcot.
November 9. Az RMDSZ Elnöksége közleményben tiltakozik Iliescu elnöknek beiktatása alkalmából mondott beszédéért, ugyanis az elnök elferdíti az RMDSZ belső önrendelkezésre vonatkozó elképzeléseit, megbélyegző támadást intéz a szövetség ellen.
November 21. Az Észak-atlanti Közgyűlésen Ion Ratiu parasztpárti politikus kijelenti, hogy Romániában rendezett a magyarság helyzete.
December 1. Leleplezik a Mátyás-szoborra helyezett feliratot. Román értelmiségiek is magyarellenes provokációnak tartják, hogy hozzányúltak Fadrusz János művéhez.
December 22. Az Országos Műemlékvédő Bizottság határozatban tiltja meg a Kolozsvár főterén található emlékművek és azok környezetének módosítását, elrendeli a Mátyás-szobor eredeti állapotának visszaállítását. Mivel az intézkedést nem támasztja alá politikai akarat, hatástalan marad.
Január 15–17. Az RMDSZ III. Kongresszusa, Brassó. Az elfogadott Program alaptétele a belső önrendelkezés, “a helyi és regionális önigazgatás, a személyi és kulturális autonómia”. Az RMDSZ elnökének elsöprő többséggel Markó Bélát, tiszteletbeli elnökének Tőkés Lászlót választják meg. Tőkés László több javaslatait megszavazzák. Ezek között szerepel: az RMDSZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus Konvencióval követeli a temesvári nyilatkozat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását.
Február 1. Vãcãroiu kormányfő Brüsszelben aláírja az Európa Tanács és Románia közötti társulási szerződést. A közszolgálati televízió főosztályvezetője írásban utasítja a nemzetiségi adásokat, hogy műsoraikban kizárólag kultúrával és hagyományőrzéssel foglalkozzanak.
Február 23. Iliescu ingerülten bírálja a Magyarország kezdeményezte Kárpáti Eurorégió gondolatát.
Tőkés László Washingtonban a romániai visszarendeződésről tart előadást. Említést tesz bizonyos fajta etnikai tisztogatásról.
Március 1. A parlament mindkét házában elítélik az RMDSZ tiszteletbeli elnökének kijelentését az etnikai tisztogatásról.
Március 25. Román prefektusokat neveznek ki Kovászna és Hargita megye élére. A megye magyar többségű lakosai felháborodással fogadják a hírt.
Iliescu elnök aláírja a zetelaki és oroszhegyi magyar elítéltek kegyelmi kérvényét. Cseresznyés Pál a börtönben marad.
Április 8. Az RMDSZ parlamenti csoportja nyilatkozatban állapítja meg, hogy a magyarokat sorra eltávolítják a vezető tisztségekből, etnikai diszkrimináció tapasztalható mind alkalmazáskor, mind az elbocsátások során. A létbizonytalanság következtében távozók “egyfajta etnikai tisztogatás” áldozatainak is nevezhetők.
Április 16. Az RMDSZ nyilatkozatban utasítja vissza hat román párt Hargita megyei szervezetének a televízióban közzétett nyilatkozatát a románságot ért hátrányos megkülönböztetésről. Rámutat, Hargita megyében a román lakosság 14%-ot, a magyar 84,6%-ot képvisel. Ennek ellenére, a megyében a prefektúra román tisztviselőinek aránya 65,9%, az ügyészeké 60%, a bíráké 50%.
Május 12. Dr. Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnökének, a Bolyai Egyetem ügyében Iliescu elnökhöz írt levelére érkező válaszban Traian Chebeleu elnöki szóvivő elutasítja a magyar egyetem újraindítását, mivel az véleménye szerint szeparatizmus lenne, fokozná az etnikumközi feszültségeket.
Június 3. Az EBBÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, Max van der Stoel által vezetett jelentéstevő csoport tapasztalatszerző körutat tesz Romániában.
Június 7. A Legfelsőbb Bíróság megerősíti a Maros megyei bíróság 1992. július 7-i, Cseresznyés Pált elítélő döntését.
Június 8. Az RMDSZ elnökének és ügyvezető elnökének nyilatkozata leszögezi, hogy a marosvásárhelyi, zetelaki és oroszhegyi elítéltek koncepciós, politikai jellegű, megfélemlítő perek áldozatai.
Június 12. Ion Iliescu államelnök fogadja Markó Béla RMDSZ-elnököt, aki elmondja, hogy az RMDSZ elvárásaival az ET jelentéstevői is egyetértettek. Az RMDSZ csak ezek megoldása után mondhat igent Románia ET-be való felvételére.
Június 15–16. Az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet a tengerparti Neptun-fürdőn nem hivatalos találkozót szervez a román kormány és az RMDSZ részvételével. Az RMDSZ részéről magánszemélyként Tokay György, Borbély László és Frunda György vannak jelen.
Június 18. RMDSZ-közreműködéssel parlamenti bizottsági ellenőrzés alá kerül a Román Hírszerző Szolgálat.
Július 20. Horn Gyula miniszterelnök fogadja Markó Bélát. Az RMDSZ elnöke elmondja, a magyar kormányprogram tartalmazza az alapvető fontosságú alapelveket, miszerint a határon túli magyarságot érintő kérdésekben kikérik az érintettek véleményét.
Augusztus 3. Markó Béla szövetségi elnök a neptuni tanácskozással kapcsolatos közleményében bejelenti, az RMDSZ nevében csak szövetségi elnöki mandátummal lehet tárgyalni.
A három érintett RMDSZ-politikus – Frunda György, Tokay György és Borbély László – nyilatkozatot ad ki Tőkés László tiszteletbeli elnök július 29-i sajtóértekezletét követően.
Augusztus 18. Max van der Stoel, az EBBÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalába látogat. Érdeklődik, június eleji látogatása óta történt-e előrehaladás a kormány kisebbség-politikájában. Közelebbről az oktatás és jogrendszer terén tett ígéretek valóra váltása foglalkoztatja.
Augusztus 24. Markó Béla RMDSZ-elnök az ET Jogi és Emberi jogi Bizottságának elnökéhez, Gunnar Janssonhoz ír levelet Románia európai integrációjának feltételeiről.
Augusztus 26. Az RMDSZ benyújtja Memorandumát Románia felvételéről az Európa Tanácsba. Tizenöt pontban találhatók a Románia jogrendjével kapcsolatos kifogások.
Szeptember 1–3. Budapesten az Európai Demokrata Unió (EDU) 16. pártelnöki értekezletén állandó tagként veszik fel az RMDSZ-t.
Szeptember 6.
A magyarság helyzete a román nemzetállamban címmel megjelenik az RMDSZ-memorandum melléklete.
Szeptember 25–26.
Marosvásárhelyen ülésezik az SZKT. Megvitatják a Neptun-ügyet, elfogadják az elkészített Memorandum szövegét és a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban való részvétel felfüggesztésére hozott döntést.
Szeptember 28. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Románia tagfelvételi kérelme mellett szavaz.
Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök közleményt ad ki az ET döntés kapcsán, melyben leszögezik: „az üres ígéretek ideje lejárt, a konkrét cselekvésnek kell következnie”.
Október 4. Az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa jóváhagyja Románia teljes jogú tagként való csatlakozását a páneurópai szervezethez.
Október 4. Az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa jóváhagyja Románia teljes jogú tagként való csatlakozását a páneurópai szervezethez.
Október 7. Bécsben, ünnepélyes keretek között, Románia teljes jogú tagként belép az Európa Tanácsba.
Október 8. Bécsben megkezdődik az Európai Emberjogi Konferencia. Iliescu román elnök aláírja az Európai Emberi Jogi Chartát.
Október 19. Nyilvánosságra hozzák az Európa Tanács 176-os Véleményezését Románia tagfelvételi kérelméről.
Október 23. Az RMDSZ Maros megyei elnöksége, városi és megyei tanácsosai, képviselői és szenátorai nyilatkozatban tiltakoznak az ellen, hogy Marosvásárhelyen – minden előzetes engedélyezés nélkül, a szélsőséges erők hatására – megkezdték Antonescu tábornok szobrának alapozási munkálatait.
November 12–14. Az SZKT megvitatja, majd egyhangúlag elfogadja a Kisebbségi törvénytervezetet, amely végső formában a Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címet kapja.
December 15. Traian Chebeleu elnöki szóvivő bejelentése nyomán, miszerint Iliescu elnök nem ad kegyelmet a székelyföldi politikai-etnikai jellegű perekben elítélt magyaroknak, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének hívására több ezren gyűlnek össze.
Január 22. Az RMDSZ országos vezetősége, 19 szenátor és képviselő, az ÜE, az SZKT Állandó Bizottságának tagjai, az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége, ifjúsági szervezeteinek vezetői a Mátyás-szobor körül néma felvonulással és a szobor előtt alkotott élőlánccal fejezik ki tiltakozásukat a polgármester tervezett újabb provokációja ellen.
Január 29. A háromszéki RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa állásfoglalást tesz közzé a két megyében 1992 óta, a Hargita-Kovászna Jelentés hatására – az oktatásban, a helyi adminisztrációban és államhatalomban – megsokasodott diszkriminatív intézkedések ellen.
Február 9. A Képviselőház Oktatásügyi Bizottsága a tanügyi törvénytervezet általános újratárgyalása során véglegesíti a Nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén történő oktatás című, XIII. fejezet szövegét.
Március 17. Eltűnnek Nagykároly közúti bejáratainál a háromnyelvű helységnévtáblák, amelyeket önkormányzati határozat alapján helyeztek el. A leszerelésben a prefektus és a város polgármestere nyíltan vállalja a főszerepet.
Március 25. Bejelentik a forradalmi események miatt elítélt nyolc székely büntetésének csökkentésére vonatkozó elnöki kegyelmi rendeletet. Az elnöki szóvivő elismeri, hogy az amnesztia részben az RMDSZ többszöri közbenjárásának eredménye és összefügg az ET-megfigyelők közelgő látogatásával.
Április 6. Az Ügyvezető Elnökség ülésén elemzi az államfői kegyelmi rendelet után is fogva tartott, jogtalanul elítélt magyarok mielőbbi kiszabadításának lehetőségeit.
Április 26. Az Ügyvezető Elnökség ülésén megbeszélik a magyarságra vonatkozó népszámlálási adatok felülvizsgálatának és kiegészítésének módozatait a belső választások megszervezése érdekében.
Május 5. A Fehér Megyei Fellebbviteli Bíróság jogerős és végleges döntést hoz a Nagyenyeden fogva tartott két zetelaki elítélt feltételes szabadlábra helyezéséről. Cseresznyés Pál börtönbüntetésének elengedéséért az RMDSZ további lépéseket tesz.
Május 9. A román Parlament két házának együttes ülésén az Európai Emberi Jogi Egyezmény ratifikálása során az RMDSZ-frakció biztosítékot kér a román kormánytól arra vonatkozóan, hogy tiszteletben tartja az Európa Tanács Ajánlásának az egyházi javak visszaszolgáltatására és a kisebbségi közösségekhez tartozó gyermekek anyanyelven történő oktatására vonatkozó pontját.
Június 1. A Képviselőház megkezdi a tanügyi törvénytervezet vitáját. Az RMDSZ képviselőházi csoportja úgy értékeli, hogy ez a tervezet a romániai magyarság szempontjából az Alkotmány után a legfontosabb jogszabály.
Június 18. Kolozsváron megalakul a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), amely az erdélyi magyar egyházak vezetőiből, tudományos, művészeti, szakmai szervezetek képviselőiből, jelentős közéleti személyiségekből áll. A SZET Állandó Bizottságának tagjai: Csávossy György elnök, Szőcs Judit alelnök, Gergely Csaba titkár. A SZET állásfoglalásban hívja fel a figyelmet arra, hogy a Mathias Rex szoborcsoport körül tervezett munkálatok az egyetemes kulturális örökség egyik fontos műértékét veszélyeztetik.
Július 7. A Művelődési Minisztérium felszólította az alárendelt Erdélyi Történelmi Múzeumot, szüntesse be a kolozsvári munkálatokat és vonja ki a térről a munkagépeket.
Takács Csaba ügyvezető elnök közleményben hívja fel a figyelmet Kolozsvár főterén, Mátyás-király lovas szobra mellett összegyűlt békés tüntetők elleni rendőrségi fellépésre.
Augusztus 1. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök közleményt ad ki, amelyben megfogalmazza: a lakosság önfeláldozó kiállásának köszönhetően a kolozsvári Főtér hagyományos arculatának megváltoztatására irányuló kezdeményezés meghiúsult.
Augusztus 1. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök közleményt ad ki, amelyben megfogalmazza: a lakosság önfeláldozó kiállásának köszönhetően a kolozsvári Főtér hagyományos arculatának megváltoztatására irányuló kezdeményezés meghiúsult.
Augusztus 8. RMDSZ szakértői bizottság utazik Budapestre, hogy a HTMH munkatársaival a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekről konzultáljanak.
Augusztus 9. Az Illyés Alapítvány kuratóriuma jóváhagyja a romániai magyar alkuratórium összetételét és működési szabályzatát.
Augusztus 10. Az Ügyvezető Elnökség megvitatja az RMDSZ kisebbségi tanügyi törvénytervezet benyújtásához szükséges 250.000 aláírás begyűjtésének szervezési kérdéseit. A testület összeállítja Max Van der Stoelnak, az EBEÉ kisebbségi főbiztosának átnyújtandó dokumentumcsomagot, amely tartalmazza szövetségünk véleményét oktatási, kulturális, nyelvhasználati, egyházügyi kérdésekben, továbbá a romániai magyar közösséget ért jogsérelmeket.
Augusztus 29. Újabb politikai-szakmai egyeztető tárgyalásra kerül sor Budapesten a magyar kormány illetékeseés az RMDSZ küldöttsége között. Megvitatják a kollektív jogok és az autonómia problémakörét, a román-magyar alapszerződés biztosítékait és megkötésének esélyeit.
Szeptember 19. Az RMDSZ átnyújtja és bejegyezteti Románia Szenátusában a kisebbségi nyelveken folyó oktatási törvénytervezetet, amelyet 492.380 állampolgár kezdeményez és támogat aláírásával. Az aláírások az ország 15 megyéjéből származnak.
November 25. A Marosvásárhelyen ülésező Külpolitikai Tanácsadó Testület megállapítja, hogy az elkövetkező időszakban intenzívebb külpolitikai tevékenységre van szükség. Megfogalmazódik az igény az autonómia-statútumok kidolgozására.
December 13. Név szerinti szavazással a Képviselőházban megbukik a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvénytervezet. Így nem lép érvénybe a nemzeti szimbólumok és a himnusz használatára vonatkozó törvénycikkely sem.
Január 14. Országos Önkormányzati Konferenciára kerül sor Sepsiszentgyörgyön, mely során megalakul az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT).
Január 20. A román kormány nyilatkozatban szólítja fel az RMDSZ-t az OÖT feloszlatására. A bukaresti sajtóértekezleten nagy az érdeklődés Markó Béla autonómiaprogramról szóló kolozsvári előadása és az OÖT megalakulása iránt. A szövetség vezetői elmondják, az RMDSZ autonómiatörekvései nem új keletűek, a belső önrendelkezés fogalmát már a brassói kongresszuson elfogadott program is tartalmazza.
Január 21. Az igazságügy-miniszter kijelenti, az RMDSZ autonómia-nyilatkozatai elég terhelő bizonyítékok ahhoz, hogy elindítsák az RMDSZ betiltásának törvényszéki eljárását.
Február 1. Theodor Meleșcanu külügyminiszter Strasbourgban aláírja az európai kisebbségi keretegyezményt.
Február 14–15. Amerikai közvetítéssel román-magyar párbeszédre kerül sor Atlantában. Az RMDSZ-t csúcsvezetése képviseli. Az RMDSZ-delegáció tagjai Nyilatkozatot adnak ki, melyben megdöbbenésüket fejezik ki a román Szenátus és Képviselőház RMDSZ-t elítélő nyilatkozataival szemben.
Február 17. A Demokratikus Konvenció vezetősége 30 napot ad az RMDSZ-nek arra, hogy nyilatkozatot adjon ki arról, hogy elfogadja a román állam egységes, nemzeti jellegét. Takács Csaba ügyvezető elnök kijelenti, az RMDSZ nem írja alá a DK által megfogalmazott dokumentumot.
Február 22. Az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök találkozik Max van der Stoellal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosával. A megbeszélésen szóba kerül az RMDSZ autonómiakoncepciója, a kisebbségi és az oktatási törvénytervezet helyzete, valamint az RMDSZ-t ért támadások.
Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke, a sajtó képviselői előtt elmondja, hogy a román sajtó félrevezeti a közvéleményt, amikor az RMDSZ tevékenységének alkotmányellenességére vonatkozó vádaknak helyt ad. Kifejti, hogy az RMDSZ minden követelését ki lehet elégíteni a román Alkotmány keretein belül.
Március 9. ștefãnescu Drãgãnești, az Emberi Jogok Védelmének Ligája (LADO) elnöke Gheorghe Funar elleni büntetőjogi eljárás megindítására szólítja fel a Főügyészséget, mivel Kolozsvár polgármestere utcai tüntetésekre szólító felhívást intéz a román lakossághoz, hogy hiúsítsák meg a magyar lakosság március 15-i megemlékezéseit.
Március 16. Theodor Meleșcanu külügyminiszter Budapesten találkozik Kovács László kollegájával. Sajtóértekezletükön bejelentik, hogy március 20-ig, a párizsi stabilitási értekezletig, nem készül el az alapszerződés, mivel nem tudnak megegyezni az ET 1201-es Ajánlásának, az anyanyelv használatának és az egyesülési jog értelmezésének, az egyházak kárpótlásának kérdésében.
Április 7–8. Csíkszeredában rendkívül SZKT ülésszak. Megszavazza a belső választásokra vonatkozó alapelveket. Határozatban szorgalmazza a román-romániai magyar párbeszéd folytatását az atlantai megállapodás szellemében.
Április 29. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége tisztújító közgyűlését Klézsén szélsőséges nacionalista erők megakadályozzák, mivel a szövetség felvállalta a Bákó megyei 15 csángó-magyar település kulturális önszerveződésének koordinálását. A tömeg bántalmazzaz RMDSZ ügyvezető elnökét is.
Május 23. Csíkszeredában ülésezik a Székelyföldi Egyeztető Tanács. A résztvevők nyilatkozatba foglalják, hogy az általuk képviselt közösségek tagjai élni akarnak a területi autonómia jogával, igénylik a törvényes feltételek megteremtését ezen autonómia-jog gyakorlásához.
Május 26–28. Az RMDSZ IV. Kongresszusa Kolozsváron. Hosszú vita után elfogadja a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. A nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösség elnevezést hagyja jóvá. A testület újraválasztja Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe, megerősíti Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét, valamint megválasztja a Kongresszus után megújuló SZKT 21 tagját. Nyilatkozatot ad ki, melyben tiltakozik a tanügyi törvénytervezet kisebbségi oktatást szabályozó XII. fejezetének jogsértő rendelkezései miatt.
Június 13. Az RMDSZ szenátusi csoportja nyilatkozatban tiltakozik a közel félmillió román állampolgár által előterjesztett, a nemzeti kisebbségek oktatására vonatkozó törvényhozási kezdeményezésnek a semmibe vétele ellen, ugyanis ezen törvényhozási kezdeményezést a Szenátus kilenc hónap után sem tűzi napirendjére.
Június 26. Markó Béla levelet intéz az Európai Unió tagországainak államfőihez, akik a cannes-i csúcsértekezletén vesznek részt. Felhívja a figyelmet, hogy az elfogadás előtt álló tanügyi törvény súlyosan sérti a nemzeti kisebbségek alkotmányban és Románia által is aláírt nemzetközi egyezményekben rögzített jogait.
Június 28. Elfogadják a Tanügyi törvényt.
Markó Béla szövetségi elnök kifejti: míg az Alkotmány szavatolja az anyanyelvi képzés jogát minden szinten, az új törvény e jog gyakorlásának lehetőségeit korlátozó rendelkezéseket tartalmaz.
Az RMDSZ a Szenátusban és a Képviselőházban is benyújtja az alkotmányossági óvást a romániai magyarság és a többi nemzeti kisebbség érdekeit súlyosan sértő és diszkriminatív tanügyi törvény ellen.
Július 9. Ion Iliescu államelnök fogadja az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjait. Az elnök álláspontja szerint a tanügyi törvény az európai normákon felül biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az anyanyelvű oktatáshoz, a vitatott pontok lényegtelenek, valójában az RMDSZ szeparatista célokat követ.
Július 24. Ion Iliescu fenntartás nélkül aláírja a Tanügyi törvényt.
Július 27. Az Alkotmánybíróság határoz az 1994. szeptember 19-én az RMDSZ által beadott, 492.380 állampolgár aláírásával támogatott törvénykezdeményezésről és az aláírások hitelességéről. Úgy határoz, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról szóló törvénykezdeményezés megfelel az Alkotmány 73. Szakaszának 1.,2.,4. bekezdésében előírt követelményeknek. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor felkéri a Parlamentet és a Kormányt az állampolgári törvénykezdeményezés jog gyakorlására vonatkozó törvény kidolgozására és elfogadására.
Augusztus 7. RMDSZ delegáció folytat beszélgetést az Oktatásügyi Minisztériumban. Megtudja, a kisebbség nyelvén érettségizett diákoknak joguk lesz anyanyelvükön felvételizni azokból a tantárgyakból, amelyeket a középiskolában anyanyelvükön tanultak.
Augusztus 24. A 16 nemzeti kisebbséget tömörítő és a Kormány mellett működő NKT felhívásban kifogásolja a tanügyi törvény egyes kitételeit. A felhívás válaszként született a Román Kormány Tájékoztatási Főosztálya által kiadott, Az új tanügyi törvény – Európa egyik legdemokratikusabb törvénye című magyarázó dokumentumára, melyben azt állítják, hogy a törvény ellen kizárólag az RMDSZ tiltakozik.
Szeptember 23–24. Gyergyószentmiklóson ülésezik az SZKT.[...] Állásfoglalást ad ki, melyben szolidaritást vállal a veszélybe került vajdasági magyarokkal, akik elsőként fogalmazták meg a határon túli magyar közösségek megmaradását és gyarapodását szavatoló háromszintű közösségi autonómia tervezetet.
Október 14. Nagyváradon ülésezik a Reform Tömörülés Elnöksége. Megfogalmazódik az RT szövetségen belüli helye és szerepe újraértékelésének szükségessége.
Október 24. Az RMDSZ képviselőházi frakciója beterjeszti a Tanügyi törvény egyes szakaszainak módosításáról szóló törvényjavaslatát. A nemzetiségi nyelveken folyó oktatásra vonatkozó alapköveteléseket mellett az egyetemi autonómiával kapcsolatos kitételeket is tartalmaz.
November 5–8. Dr. Christoph Pan, az Európai Kisebbségi Népcsoportok Szövetsége (FUEV) elnökének meghívására Markó Béla és Takács Csaba tapasztalatszerző látogatást tesz Dél-Tirolban.
November 6. Az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) nem engedélyezi a Duna TV adásának kábeltelevíziós társaságok általi közvetítését Erdély egyes nagyvárosaiban.
November 15. A Képviselőház befejezi a Politikai pártokról szóló törvénytervezet vitáját. A plénum elutasítja azt a módosító indítványt, amelynek értelmében a kisebbségi szervezetek nem őrizhették volna meg kettős jellegüket. Így a nemzetiségi szervezetek jogosultak mindkét állami támogatásra, hiszen az egyik a kulturális identitás megőrzését, a másik a parlamenti demokrácia rendszerében játszott politikai szerepük biztosítását szolgálja.
November 18–19. Marosvásárhelyen ülésezik az SZKT. Napirendjén a szövetség gazdasági programjának jóváhagyása, az oktatás helyzete, a belső választások kérdése szerepel. Véglegesíti az SZKT-szakbizottságok összetételét. Nyilatkozatban szolidaritásukat fejezi ki a szlovákiai magyar közösséggel szemben, az őket súlytó nyelvtörvény kapcsán. Egy másik nyilatkozatban visszautasítja azt a méltatlan támadást, amelyet Románia elnöke nevében az Elnökség szóvivője intézett az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, egyben az egész szervezet ellen.
November 21. A Parlamentben megbukik az idegen zászlót és himnuszt tiltó büntető jogszabály.
December 13. A kézdivásárhelyi Gábor Áron téren mintegy 4.000 V–XII. osztályos tanuló vesz részt a területi RMDSZ és az RMPSZ által szervezett néma gyertyás-könyves tüntetésen a jogsértő Tanügyi törvény ellen.
Január 12–13. Az SZKT 47 tagjának kérésére Markó Béla Székelyudvarhelyre hívja össze a testület rendkívüli ülését, melynek témája A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma. Munkadokumentumnak elfogadja dr. Csapó József szenátor statútum-tervezetét. A kodifikáció feladatát az ÜE által felkérendő szakértői csoport végzi. Az SZKT Katona Ádámnak a sajtónyilatkozatára reagálva nyilatkozatban szögezi le: a szövetségben nem volt, nincsen és nem is lesz helye az intolerancia megnyilvánulásának. Az SZKT állásfoglalása szerint Erdély fővárosában a kulturális etnikai tisztogatás, a törvényesség lábbal tiprása folyik.
Február 18–22. Dr. Franz Pahlnak, a Dél-Tirol Autonóm Régió alelnökének meghívására nyolc tagú RMDSZ-küldöttség utazik Dél-Tirolba. A tisztségviselőknek alkalma nyílik közvetlenül tanulmányozni az autonóm intézmények működését, a működést szabályozó jogi normákat.
Március 21. A Marosvásárhelyen ülésező OT közleményben jelenti ki: „a közösségünk, valamint az egymás iránti felelősség arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségeit”.
Április 8. Tom Lantos, a magyar származású amerikai képviselő, találkozik a Markó Béla vezette RMDSZ küldöttséggel. Lantos kitér az önálló Kolozsvári magyar nyelvű Bolyai Egyetem visszaállításának szükségességére. Kijelenti, támogatja Románia integrációs törekvéseit, de ennek elengedhetetlen feltétele egy megfelelő kisebbségpolitika.
Április 13. Baróton ülésezik a Székelyföldi Egyeztető Tanács ülésére. Megvitatja a székelyföldi területi autonómia statútumának tervezetét, amely a Székelyföld sajátos identitásának megőrzését szolgálná.
Május 5. A kolozsvári törvényszéken hivatalosan bejegyzik az Iskola Alapítványt.
Május 23. Az RMDSZ támogatja, az Egyesült Államok által Románia számára megítélendő legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását, amelynek azonban a megszabott kritériumok tényleges teljesítésén kell alapulnia, beleértve az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását.
Május 29. Markó Béla szövetségi elnök felhívásban fordul a választópolgárokhoz. Hangsúlyozza, hogy a július 2-i választásokon összefogva, továbbra is a tulipán jele alatt érhető el eredmény.
Június 5. Markó Béla szövetségi elnök Kolozsváron tartott sajtóértekezletén elmondja, hogy az RMDSZ országos eredményei felülmúlták az 1992-es szintet.
Június 10. Takács Csaba ügyvezető elnök és Demeter János kampányigazgató közleményben köszöni meg mindazoknak akik, felelősséget érezve a romániai magyarság és az ország sorsa iránt, szavazatukkal biztosították az RMDSZ, a romániai magyarság hatékony jelenlétét a helyi közigazgatásban. Felkérik a romániai magyar közösség tagjait, hogy a második fordulóban segítsék győzelemre a szövetség jelöltjeit.
A helyhatósági választások első fordulójának a Központi Választási iroda által hivatalosan közzétett végleges eredményei szerint a megválasztott polgármestereket tekintve az RMDSZ (139 polgármesterrel) az igen rangos országos második helyen végzett.
Június 20. Az ÜE ülése utáni sajtótájékoztatón Markó Béla kiemeli az abszenteizmust, mind a magyar, mind a román választópolgárok körében.
Június 25. Frunda György szenátor felszólal az ET Parlamenti Közgyűlésének plénuma előtt. Kiemeli a felállítandó Nemzeti Kisebbségi Tanácsadó Bizottság szükségességét. Reményét fejezi ki, hogy az 1201-es Ajánlás 11. szakaszának Velencei Bizottság általi értelmezése megkönnyíti a román kormány számára az Ajánlás elfogadását mivel, az értelmezés után világossá válik, hogy a nemzeti kisebbségek által igényelt területi, helyi autonómia, illetve különleges státus csupán önazonosságuk biztosítását szolgáló eszköznek tekinthető.
Július 2. Kolozsváron ülésezik a SZET. Időszerű politikai kérdésekben foglal állást. Javasolja, hogy az RMDSZ állítson saját elnökjelöltet az őszi országos választásokon.
Július 4–5. A Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH szervezésében a Magyarország és a határon túli magyarság című rendezvényen egy közös nyilatkozatot fogadnak el, melyben megerősítik: támogatják a Magyarországgal szomszédos államoknak a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozását; a magyarországi parlamenti pártok vállalják, hogy a törvényalkotó tevékenységük során konzultálnak a határon túli magyar szervezetekkel a közösségeket érintő kérdésekben; a jobb együttműködés érdekében a résztvevők szükségesnek tartják a folyamatos információáramlást, konzultációt és egyeztetést. Elhatározzák, hogy megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit.
Július 13–14. Kolozsváron ülésezik az SZKT. Többségi döntéssel elhatározzák, hogy Frunda György az RMDSZ jelöltje az államfői tisztségért vívandó küzdelemben. Az SZKT szabályozza a parlamenti választások jelöltállítását. Nyilatkozatot fogad el Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának tárgyában. A testület elfogadja az Országos kampánystáb létrehozásáról szóló határozatot, és kampányigazgatónak Takács Csaba ügyvezető elnököt választja.
Augusztus 3. Több mint 15.000 résztvevő jelenlétében Nagyváradon megkezdődik a III. Magyar Református Világtalálkozó.
Augusztus 27. A romániai történelmi magyar egyházak elöljárói a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalásukban kijelentik: „az olyan megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdulását”.
Szeptember 6. A SZET és az SZKT Marosvásárhelyen tartott együttes ülésén a fő napirendi pont a román-magyar alapszerződés kérdése. A két testület állásfoglalást tesz közzé, melyben leszögezi: az alapszerződés jelenlegi formájában a neki tulajdonított szerepet csak részlegesen tudja betölteni.
Szeptember 16. Temesváron aláírják a román-magyar alapszerződést.
A szenátus ülésén Markó Béla politikai nyilatkozatban szögezi le: az RMDSZ nem tartja kielégítőnek a szándéknyilatkozatok szintjén megrekedt alapszerződés kisebbségekkel kapcsolatos kitételeit.
Szeptember 17. Az RMDSZ államelnökjelöltje, Frunda György hivatalosan bejegyezteti a Központi Választási Irodánál jelölését az államelnöki tisztségre és leteszi a jelölését támogató több mint 141.000 aláírást tartalmazó dossziékat.
A Kormány leállítja a szeptember 9-i Hivatalos Közlönyben közölt határozata értelmében kiutalt támogatás folyósítását az RMDSZ részére.
Október 1. Frunda György államelnökjelölt nemzeti kisebbségi szervezetek vezetőivel találkozik. Bemutatja választási programjának fő irányvonalait. Kifejti, hogy konstruktív retorikával hatni akar a többségi román választópolgárokra, annak érdekében, hogy a demokratikus pártok győztesen kerüljenek ki a választási küzdelemből.
Október 10. Az Országos Audiovizuális Tanács válaszol az RMDSZ folyamodványára a Román Televízió diszkriminatív eljárásának ügyében, amellyel megtagadja az RMDSZ egyes, részben magyar hanggal, de román feliratozással készült választási klippjeinek sugárzását. Az RMDSZ álláspontjának megfelelő rendelkezést az OAT írásban közli a Román Televíziós Társasággal.
Október 30. Markó Béla szövetségi elnök felhívásban kéri fel a választópolgárokat, hogy november 3–án szavazzanak a tulipánra, az RMDSZ választási jelére.
Október 31. A Román Televízió szervezésében a kampánycsend beállta előtt ér véget a 16 elnökjelölt „tévévitája”. Frunda György zárószavát az ország első magyar nemzetiségű elnökjelöltjeként az összes választóhoz intézi. Hangsúlyozza az RMDSZ által kínált alternatíva kiemelheti az országot a gazdasági, politikai, szociális és emberjogi válsághelyzetből.
November 7. Az összesített eredmények alapján az RMDSZ minden tekintetben az ország negyedik politikai erejeként került ki a választási küzdelmekből. 25 képviselői és 11 szenátori mandátumot szerez. Bár a mandátumok számában nem mutatkozik meg, országos viszonylatban az RMDSZ-re többen szavaznak, mint 1992-ben. Az RMDSZ államelnökjelöltjére, Frunda Györgyre leadott szavazatok száma: 761.007 (6,02%). A szenátorjelöltjekre leadott érvényes szavazatok száma: 836.705 (6,81%), míg a képviselőjelöltjekre 812.206-en (6,64) voksolnak.
November 8. Az RMDSZ Operatív Tanácsa közleményben szólítja fel a szavazópolgárokat, hogy a november 17-i második fordulóban szavazzanak a demokratikus ellenzék közös jelöltjére.
November 10. A Központi Választási Iroda végleges választási eredményeiből kitűnik, hogy 15 nemzeti kisebbségi szervezet jut képviselőházi mandátumhoz.
November 13. Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba kampányigazgató felhívásban jelentik ki, hogy a november 3-i választások fordulópontot jelentenek Románia állampolgárainak életében. Kérik a lakosságot, hogy a november 17-én szavazzon a demokratikus ellenzék közösen támogatott jelöltjére, Emil Constantinescura.
November 19. A Központi Választási Iroda által közzétett végleges adatok szerint a demokratikus erők közös jelöltje, Emil Constantinescu, a szavazatok 54,41%-át szerzi meg, a volt elnök 45,59%-val szemben. A mintegy 10%-os különbséghez jelentős mértékben az RMDSZ szavazótábora járult hozzá.
November 28. Rendkívüli SZKT-ülés Bukarestben. Napirenden a koalíciós tárgyalások eredményeinek bemutatása és megvitatása. Elhangzik, hogy a kormányzati szerep- és felelősségvállalással a szövetségnek érvényesítenie kell a programjában megfogalmazott célkitűzéseket, mind a román társadalom általános demokratizálására, mind pedig a kisebbségi kérdés megoldására vonatkozóan. Az SZKT elvi jóváhagyást ad a koalíciós tárgyalások folytatására és a kormányzatban való részvételre.
December 6. A Cotroceni-i palotában Románia elnöke, Emil Constantinescu jelenlétében sor kerül az új kormánykoalíciót alkotó erők kormányzati és parlamenti megállapodásának aláírására. Az Egyezmény megfogalmazza, hogy mind az új kormányzat politikai támogatottsága, mind az etnikumok közti együttélés új modelljének kifejlesztése végett kívánatos az RMDSZ részvétele a kormányzásban.
Utolsó kommentek